Visszatérés

7.rész:Visszatérés:

Itt is van az új rész.. Tori szemszögét az egyik barát nőm írta (Dóri).A rész kicsit rövid lett amiért bocsi csak ez egy ilyen "bemutatom mit tud 'Vicky' rész,,


**Victoria szemszöge**

Nyugodtan alszok. Fekszek mozdulatlanul. Néha hallok egy bzzzzz-t és érzek egy kisebb áramütést a mellkasomban. Túl sok Jóban Rosszbant nézek... Aztán újra csend. 

Az ajtó kinyíllik majd becsukódik. Be nem jött senki ezért arra következtetek hogy kimentek. Halk motyogás majd Liz üvöltése. Visszaakarok kiabálni hogy fogja be mert alszok, de a szám nem mozdul. Valaki felrúgott egy széket majd újra csend.

Teljesen elvesztettem az időérzékem. Nem tudom mennyit voltam álom nélkül a vak sötétben, amikor meghallottam Liz zokogását. Oda akarok menni hozzá megkérdezni hogy mi a baj, de... alszom. Nem tudok felkellni. Mike vigasztalja. Aztán Liz mond valamit Jackről és kimegy. Nem tudom hogy Mike kiment-e. A kérdésemet megválaszolja az hogy megfogja a kezem.

-Szia kicsim.- hallom halk feszült hangját. A nyakába akarok ugrani, megcsókolni és magamhoz ölelni... de nem megy. Nagy levegőt vesz és mint akit a sírás kerülget akadozva kifújja. Miért ilyen szomorú mindenki? Újra beszívja a levegőt mint aki mondani akar valamit de ekkor megint körülvesz az a bizonyos néma sötétség.

Egy szép álomba csöppentem. Egy hosszú fehér selyem ruhában állok egy virágos mező közepén és nevetek. Gyönyörű százszorszépekből koszorút fonok, majd a fejemre rakom. Kacarászva rohangálok mint egy idióta, amikor minden elhervad, elkorhadt és az eget fekete lepel lepte el. A hold vakitóan  világította meg az utam. Ekkor Ely jelenik meg fekete mini ruhában (???) bukott angyalként. Nevet mint egy őrült és felemeli a tűsarkúját, (ennek az álomnak semmi értelme!!!) és fejbe vág vele. Csapzottan lihegve ébredtem. Felültem és a hirtelen mozdulattól éles fájdalom hasított a gyomromba és mindent kihánytam.
(*vissza a valóságba*)

-Jézusom!- hallottam mögülem. Megfordultam és Lizt láttam ahogy felpattan a másik orvosi ágyról. Köhögni kezdtem de ezt a tevékenységet elviselhetetlen fájdalom kísérte és elfojtottam egy sikítást. 

- Nem kellhetsz fel! Vissza kell feküdnöd!- döntött le az ágyra.

- Mi történt veled hogy kórházba kerültél?- néztem rá riadtan.

- Velem?- mosolyodott el.-Semmi. A te pulzusod állt le amikor Ely, az a R*banc megtaposott a kik*rt tűsarkújával!- markolászta az ágy szélét idegesen. Ekkor bevillant minden! Ahogy gúnyosan az arcomba röhög, én megpofozom, ő fellök és fejbe rúg.... innentől homály.

- Behívjam Mikey-t? Ő is a kórházban aludt.-Mosolygott rám gyengéden.

-Milyen messze van?-kérdeztem.

-Szomszéd szoba, miért?

-Én is jövök.

-Biztos hogy nem! Egyébként meg fujj beleléptem! hívok nővért!- tenyerelt rá a nővérhívóra.-Amíg a rókád feltakarítják én átmegyek Mike-hoz.-Amint ezt így kijelentette jöttek is a nővérek. Körülnéztem hozták a felmosót, felmostak adtak egy fájdalom csillapítót és egy pohár szájvizet.

-A fájdalomcsillapítót nyeld le, a szájvízzel öblögess!- mosolyogtak rám én meg szót fogadtam. Miután végeztek ott is hagytak.

-Ezek gyorsan lerendeztek.-öntötte ki a pohárból a szájvizet amivel öblögettem miközben kikerekedett szemmel nézett utánuk.

-Ja.-bólintottam.

-Akkor... én most átmegyek Mikey-ért.- lépett ki a kórteremből.


**Elizabeth szemszöge**

Gyorsan át mentem Mike-hoz a hírrel hogy Tori felébredt.

-Már is megyek.-pattant fel az ágyról.

-Szia kicsim!-puszilta meg a homlokát.-Hogy vagy?
-Fáj még de a gyógyszer segít.-vonta meg a vállát.
-Khm.-köszörültem meg a torkom.-Ian szeretne látni. Be jöhet?
-Aham.-bólintott rá
-Ian gyere be.-szóltam ki.
-Szia Vicky.-lépet be egy csokor rózsával.
-Na Mieky mi mennyünk és keressük meg a többieket.-Indultam el.
-Jó.-hajolt le Torihoz hogy megcsókolja. Enyhe célzás. :)


Ennyi lenne.!!!!
A  kövit 240 olvasó után hozom